Menü
Felismertük, hogy az elhanyagolt légcsatornák számos veszély vagy üzemelési probléma forrásai lehetnek függetlenül attól, hogy milyen jellegű, ipari-, kereskedelmi-, egészségügyi- vagy lakóépületben találhatók. Magyarországon sajnos kiemelkedően jellemzőek az elhanyagolt, nem karbantartott szellőzőrendszerek, melyek számos problémát okoznak, mind a helyiségben tartózkodók számára, mind az épületek és az üzletmenet számára.
Ezek közül a legfontosabbak: tűzveszély, egészségügyi problémák, energiahatékonyság.
Egészségügyi kockázat
A nem rendszeresen tisztított szellőzőkben ideálisak a körülmények a baktériumok, gombák, egerek, patkányok szaporodásához. A levegő áramlásával a spórák, baktériumok bekerülnek az emberi szervezetbe, betegségeket (allergia, asztma, legionellózis) idézve elő. Az alkalmazottak többet, hosszabb időre mennek egészségügyi szabadságra.
Közérzeti kockázat
Az ember levegőszükséglete napi 20-22 m3. A rossz minőségű levegő allergiát, rekedtséget, rossz közérzetet okoz. Csökkenti az adott területen dolgozó személy teljesítőképességét.
Tűzveszély
Az összegyűlt por, olaj táplálják az égést. A járatokban felgyülemlett por miatt a tűz futótűzként terjed főleg, hogy folyamatos huzat is elősegíti a gyorsabb terjedést. Az ilyen rendszerekben keletkezett tűz számtalan, főleg panelházi tűzeset kialakulásának és gyors tovább terjedésének okozója.
Energia felhasználás
A folyamatos légáramlást ventillátorok biztosítják. Ezek megfelelő működése alapvető követelmény. A kialakult szennyeződések miatt egyre nagyobb terheléssel működnek. Kialakulhat eltömődés, keresztmetszet csökkenés, galacsinok formájában kialakult akadályok nem csak idő előtti meghibásodást okoznak, hanem jelentős többlet energiafelhasználást is.
Cégünk célja, hogy biztosítsa partnerei telephelyeinek, irodaházainak, egyéb létesítményeinek, illetve munkahelyeinek karbantartó napi, heti, havi és eseti karbantartó takarítását. Cégünk arra törekszik, hogy hozzájáruljon a megrendelőink dolgozóinak, ügyfeleinek jó közérzetéhez, a munkahelyeik jó higiénés állapotának fenntartásához.
A légtechnikai rendszerek professzionális tisztításához az iparág vezető gyártójának, a finn LIFA AIR Ltd-nek az eszközeit használjuk.
A Lifa Air Ltd. a világ vezető gyártója a biztonságos és tiszta beltéri levegővel kapcsolatos termékeknek és berendezéseknek, szakterülete a szellőzéshigiénia és az épületvédelem.
A Lifa Air 1988 óta élen jár a beltéri levegőminőség (légszennyező anyagok elleni védelem) funkcionális és hatékony megoldásaiban. Finnországban, a tiszta levegőjéről és a friss innovációkról leginkább ismert országban olyan korszerű megoldásokat tervezünk, amelyek mércét állítanak az egészséges beltéri életvitel biztosítása érdekében. Szellőzőcsatorna-, konyhai elszívó-, ipari csővezeték-tisztító berendezéseinket és HVAC légszűrő megoldásainkat elkötelezett kutatás-fejlesztés támogatja.
A Lifa Air kefésítő gépeit úgy tervezték és gyártották, hogy megfeleljenek a HVAC légtechnikai csőtisztító szakemberek valós igényeinek. A kerek és téglalap alakú csatornák tisztítása történhet mechanikus kefézéssel és negatív nyomás alá helyezéssel, vagy ezek kombinálásával, illetve a nyomás alá helyezett levegő vagy vegyszerek egyidejű alkalmazásával. A Lifa Air számos elektromos, hidraulikus vagy pneumatikus működtetésű kefésítőgépet gyárt, amelyek közül sok alkalmas zsírcsatorna-tisztításra is.
A HVAC-csatornákat rendszeresen tisztítani kell az egészséges beltéri levegő fenntartása és az olyan kockázati tényezők elkerülése érdekében, mint például az éttermi környezetben felgyülemlett zsír, amely meggyulladhat.
A Lifa kefésítő gépei hosszú és elkötelezett K+F munka eredményei. Az innováción és gyártási fejlesztéseken alapuló folyamatos frissítések, valamint az ügyfelek visszajelzései biztosítják a felhasználóbarát és hosszú távon hatékony gépeket. A HVAC-csatornák tisztaságának fenntartása még sosem volt ilyen egyszerű!
Az épületek, különösen a kereskedelmi épületek, irodaházak HVAC-rendszereit rendszeresen ellenőrizni és tisztítani kell annak érdekében, hogy az épület és a benne tartózkodók egészségesek maradjanak.
A rendszeres karbantartás hiánya megnövekedett energiaköltségekhez és még rosszabb esetben a benne dolgozók egészségügyi problémáihoz vezethet. Ilyenek például a „Beteg Épület szindróma” (Sick Building Syndrome – SBS), vagy az „Épületekkel Kapcsolatos Betegségek” (Building Related Illness – BRI).
Az épületekkel kapcsolatos betegségek kifejezetten a modern, légszigetelt, energiatakarékos és légkondicionált épületekben alakulnak ki, ahol a levegő minősége függ a szellőzőrendszer állapotától. Az ilyen épületekre jellemzőek a zárt ablakok és a fűtési, szellőztetési és légkondicionáló (HVAC) rendszerektől való függés a levegő keringetése érdekében. A legtöbb megbetegedés a nem ipari célú irodaházakban fordul elő, de a megbetegedések lakóházakban, családi házakban, iskolákban, múzeumokban és könyvtárakban is előfordulhatnak.
Ezek a betegségek, legfőképpen a tüdőt, de a test más részeit is érinthetik.
A tünetek a kiváltó okoktól függően változnak, de lehetnek láz, légzési nehézségek, orrfolyás vagy orrdugulás, fejfájás, bőrproblémák és koncentrációs nehézségek.
A diagnózis általában magában foglalja az épület levegőminőségének értékelését és annak meghatározását, hogy hány embernél jelentkeznek az épülettel kapcsolatos tünetek.
A kezelés során az elsődleges lépés az épület elhagyása egészen addig amíg az épületen belüli levegőminőséget nem sikerül javítani.
Az épületekkel kapcsolatos betegségek lehetnek specifikusak vagy nem specifikusak.
A specifikus épületekkel kapcsolatos betegségek azok a betegségek, melyek esetében egyértelműen bizonyított kapcsolat áll fenn az épületekkel kapcsolatos kitettség és a betegség között.
Például:
A belégzéses láz olyan láz, amelyet szerves (szén tartalmú anyagokból álló, élő szervezetek részét képező) aeroszoloknak vagy poroknak való kitettség okoz. Fémgőzök és polimergőzök szintén okozhatnak lázat. A szerves por toxikus szindróma kifejezést használták a baktériumokkal szennyezett szerves pornak kitett embereknél fellépő influenzaszerű tünetekre. A toxikus tüdőgyulladás egy általánosan használt, de kevésbé specifikus kifejezés. A tünetek közé tartozik a láz, a fejfájás és az általános rossz közérzet. A tünetek az expozíciót követő 4-12 órán belül kezdődnek.
A nem ipari épületekben (pl. irodaházak) a párásító láz a párásítók vagy más típusú klímaberendezések következményeként lép fel, amelyek a baktériumok vagy gombák szaporodásának táptalajaként és e szennyeződések aeroszolizálásának módszereként szolgálnak. A párásító láz a belégzéses láz egyik típusa. A párásító lázban szenvedőknél alacsony fokú láz, rossz közérzet, köhögés és légszomj jelentkezik. A javulás, amely akkor következik be, amikor az expozíció megszűnik (például az épületen kívüli hétvége után), gyakran jelzi az okot. Az állapot hirtelen kezdődik és általában néhány napig tart. A tünetek lehetnek enyhébbek is. Gyakoriak az esetek csoportos előfordulása. A tünetek akkor is jelentkezhetnek, ha egy adott személy először kerül a kitettség közelébe, az épületbe.
Ha a tünetek továbbra is fennállnak, vizsgálatra van szükség annak megállapítására, hogy fertőzés vagy más állapot okozza-e a tüneteket. A belégzési láz általában megelőzhető a szellőzőrendszerek jó karbantartásával.
Az épületekkel kapcsolatos nem specifikus betegségek azok, amelyek esetében nehéz bizonyítani az épületekkel kapcsolatos expozíció és a betegség közötti kapcsolatot.
A megbetegedések előfordulhatnak csoportosan, vagy csak egy személyt érinthetnek. A beteg épület szindróma kifejezést használták az épületben csoportosan előforduló megbetegedésekre. Az épülettel kapcsolatos betegségek tünetei gyakran nagyon általánosak, például a következők lehetnek:
Bizonyos épületekkel kapcsolatos tényezők, beleértve a magasabb épülethőmérsékletet, a magasabb páratartalmat és a rossz szellőzést, a kültéri friss levegő bevitelének elmulasztását, jellemzően felelősek a kialakult tünetekért. A nők, az allergiások, a testi érzésekre fokozottan érzékenyek, a tünetek jelentése miatt aggódók, valamint egyes szorongó vagy depressziós emberek nagyobb valószínűséggel tapasztalnak épületekkel kapcsolatos tüneteket.
Bizonyos esetben szükséges lehet a levegő minőségének vizsgálata vagy a levegőben lévő szennyező anyagok azonosítása. A levegőben terjedő organizmusok kimutatására irányuló mintavételezés költséges és időigényes lehet, de ha egy adott épülethez kapcsolódó betegség gyanúja merül fel, szükséges a szennyezett levegő forrásának dokumentálása.
A nem specifikus, épülethez nem közvetlenül köthető betegségek diagnosztizálására nem használhatóak specifikus klinikai vizsgálatok. Az épület levegőminőségének vizsgálata és a tünetek magas arányának megállapítása az épületben tartózkodók körében lehetővé teheti az orvosok számára, hogy feltételezzék, hogy az épülettel kapcsolatos tényezők okozhatják a problémákat.
Mindenekelőtt fontos az épületnek való kitettség csökkentése. Az érintett személyt, személyeket el kell távolítani a szennyezett környezetből, az épületből, és szükség esetén kezelést kell alkalmazni a tünetek enyhítésére. Adhatók például gyógyszerek a láz csökkentésére vagy az asztma kezelésére (például hörgőtágítók, amelyek megnyitják a légutakat). Ha a tünetek súlyosak, az embereknek kiegészítő oxigénre vagy gépi lélegeztetésre lehet szükségük.
Fontos az épület szellőzésének és körülményeinek javítása a későbbi problémák elkerülése érdekében. A teljes szellőztető rendszer átvizsgálása és tisztítása, szükség esetén fertőtlenítése.
Ehhez mindenképpen szakemberek segítségét kell igénybe venni, akik rendelkeznek a megfelelő tudással és eszközökkel a munka elvégzéséhez. A kiemelkedő tudásnak köszönhetően precíz és gyors munkát tudunk elvégezni, amely minimalizálja az üzletmenetben kieső időt és költségeket.
Az ipari folyamatok mindig különböző melléktermékeket és szennyeződéseket okoznak, amelyeket rendszeresen el kell távolítani az elszívórendszerekből. A tiszta és működőképes elszívó- és csővezetékrendszerek csökkentik a tűz és a keresztszennyeződés kockázatát is; emellett csökkentik az energiafogyasztást is. A LIFA Air száraz eltávolítási módszereivel végzett tisztítással időt, valamint vegyszer- és vízhasználatot takaríthatunk meg, ami gazdaságosan és fenntarthatóan egészséges eredményeket eredményez.
A lakóépületek HVAC-rendszereivel kapcsolatban kétségtelenül a szárítószellőzők jelentik a legnagyobb kockázatot. A második legnagyobb kockázatot a konyhai elszívócsövek jelentik. Hosszú távon azonban a por felhalmozódása például a légcsatornákban és a hőcserélőkben nemcsak az energiafogyasztást növeli, hanem a mikrobák (penész/lisztharmat) számára is kiváló táptalajt biztosít.
Az elszívócsatornákban felgyülemlett zsír amellett, hogy nem higiénikus, tűzveszélyes is, ami az egész épület károsodását okozhatja. Ezért a konyhai elszívócsatornákat rendszeresen ki kell tisztítani aszerint, hogy a konyhát naponta hány órán át használják, hogy a felhalmozódás veszélye mindenkor minimális legyen. A tiszta és működőképes elszívórendszerek azt is megakadályozzák, hogy a kellemetlen szagok és a keletkező hő más helyiségekbe kerüljön.
1. Elszívó ernyők tisztítása
Konyhai elszívó ernyők vegyszeres tisztítása, először mechanikai eszközökkel, majd habosító berendezés és meleg vizes magasnyomású mosóberendezés valamint ipari vízszívó segítségével. A tisztítás ideje alatt szükség szerint a különböző berendezések fóliatakarása, az általunk okozott szennyeződés eltakarítása minden műszak után.
2. Légcsatornák tisztítása
Az elszívó ernyőkhöz kapcsolódó vízszintes és függőleges légcsatornák tisztítása az általunk szükség szerint beépítendő tisztító ajtókon keresztül. Alkalmazott technika: forgókefés rendszerrel magas nyomáson zsíroldó habot viszünk fel a légcsatorna falára, amelyet forró magas nyomású vízzel mosunk le. A keletkezett zsíros oldatot a zsírfogóba ürítjük.
3. Légkezelők, elszívó ventillátorok tisztítása
Először mechanikai eszközökkel, majd habosító automata, magas nyomású meleg vizes mosóberendezés és ipari vízszívó segítségével.
Az elszívócsatornákban összegyűlt por, piszok, zsírok és olajak mind-mind táplálják az égést. Elég egy apró szikra, és a járatokban felgyülemlett por miatt a tűz futótűzként terjed főleg, hogy folyamatos huzat is elősegíti a gyorsabb terjedést. Az ilyen rendszerekben keletkezett tűz számtalan, főleg irodaházi és panelházi tűzeset kialakulásának és gyors tovább terjedésének okozója.
196. § (5) „A 14 méternél magasabban lévő legfelső használati szinttel rendelkező lakóépület központi szellőző rendszerét, valamint melegkonyhás vendéglátó hely és melegkonyhás vendéglátó üzlet szellőző, szagelszívó rendszerét a gyártó által meghatározott rendszerességgel, annak hiányában lakóépületben 4 évente, melegkonyhás vendéglátó hely és melegkonyhás vendéglátó üzlet esetében évente tisztítani, és annak elvégzését írásban igazolni kell.”
Az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat 196 § (5) bekezdése alapján kötelezőek a rendszeres tisztítások, melyeket igazolni is kell.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
Egy átlagember nem látja át, hogy mennyi veszéllyel jár, ha a társasházakban, éttermekben, vagy a tömegtartózkodásra szolgáló épületekben nincs rend. Rengeteg gond van a parkolás miatti megközelítéssel, a pincékben, tárolókban és a közlekedési, menekülési utakra kihelyezett nagy mennyiségű éghető anyaggal. Egy alagsori üzletben, vagy tárolóban keletkezett tűz perceken belül gondot fog okozni a magasabban elhelyezkedő szinteken is. A tűz következtében a füst pillanatok alatt ellepi a lépcsőházakat, ahol a megváltozott látási viszonyok között a helyismerettel rendelkező lakók sem mernek kimenekülni az épületekből, inkább a lakásukba bújva várják a segítséget. A hiányos födémáttörések, az éghető anyagú légakna zárások, a füstmentes lépcsőházak hiánya és a lezárt tetőre vezető ajtók miatt a lakásunk rabjai leszünk, ott viszont a tűzgátló bejárati ajtók hiánya miatt óriási veszélybe kerülünk. A gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy a tűz terjedése szempontjából a legnagyobb veszélyforrást a szellőző és elszívó rendszerek jelentik. Egy nem karbantartott és tisztított elszívó kéményként húzza fel a füstöt és a tüzet. Sajnos számtalan példa van arra, hogy egy első emeleti tűz 8-10 perc múlva megjelenik például az ötödik emeleten, hiszen a tisztítás, karbantartás és tűzgátló csappantyúk hiányában a lerakódott por, kosz és zsír futótűzként rántja fel a lángot és a hőt, amely az elszívó segítségével már azonnal megjelenik az addig biztonságosnak hitt lakásban.
2022 első negyedévében Magyarországon 2604 lakástűzhöz riasztották a tűzoltókat, amelyekben 37 ember életét vesztette, 175 pedig megsérült.
A riasztó számadat tükrében rendkívül fontos megértenünk, hogy ne csak a tűzoltókban bízzunk! Szükséges a megelőzés és karbantartás, mellyel a tűzesetek döntő többsége elkerülhető! A saját otthonunkban ne rettegve, hanem preventíven éljünk!
Szellőzőrendszer karbantartás
